Monte San Michele

Az első világháborúban a hírhedt Doberdó-fennsík északi szegélyét uraló magaslat a Monte San Michele (275 m) volt a Görznél (Gorizia, Nova Gorica) kialakított hídfő védelmének egyik legjelentősebb pontja. Az itt védelmi állásokban levő osztrák–magyar hadsereg, soraiban elsősorban magyar ezredekkel, kaverna- és lövészárokrendszert épített ki. A háború kezdetétől 14 hónapon át tartó súlyos harcok, majd a Monte Sabotino és Görz eleste után 1916. augusztus 10-ére virradóra az osztrák–magyar erők kiürítették a korábban sok áldozattal megtartott, tarthatatlanná vált hegyet és a Doberdó-fennsíkot. A helyszínen ma felújított harctéri építményeket tekinthetünk meg, a területet pedig védelem alá helyezték és emlékparkká nyilvánították.

A magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékművei az Isonzó mentén

Kratochvil Károly ezredes, a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred legendás parancsnoka kezdeményezésére 1918 tavaszán, az isonzói harcokat követően, minden olyan helyen, ahol az ezred a legvéresebb harcait vívta, a katonák helytállásának emlékére karszti kőből épített 2,5 m magas, feliratos gúlát emeltek.
Az Isonzó-fronton négy ilyen emlékműve van az ezrednek. A mai Olaszországban a Doberdó-fennsíkon, a Monte San Michele északi lejtőjén és San Martino faluban a Templomdombon, a lerombolt templom közelében áll egy-egy. Szlovénia területén Nova vasban, a település központjában áll egy, a nemrég megtalált és szlovén–magyar összefogással felújított negyedik pedig a 11. isonzói csata egyik kulcspontján, a Škabrijel (Monte San Gabriele) déli lejtőjén található. Feliratuk egységesen: „A m. kir. 4. honv. gy. ezred dicsőséges harcai és elesett hősei emlékére”.

GPS: 45.885117, 13.54210